A Mátrai Erőmű modernizációja
A Kormány 2020-ban a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében célul tűzte ki,
hogy környezetbaráttá alakítja a Mátrai Erőművet (MVM Mátra Energia Zrt.).
A létesítmény meghatározó szerepet tölt be a hazai villamosenergia termelésben és a
térségi foglalkoztatásban is.
Az Erőmű ugyanakkor a legnagyobb károsanyag-kibocsátó Magyarországon, a teljes hazai
üvegházhatású gázkibocsátásnak jelenleg (2024. január) több mint huszadrészét adja (5,4
százalék, 3,4 millió tonna CO2eq/év).
Az MVM Mátra Energia Zrt. átalakításával, zöld jövőképének megvalósításával tehát
nagymértékben csökkenthető tovább az ország üvegházhatású gázkibocsátása.
A lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan több új áramtermelő egység
létesül a visontai telephelyen és környékén:
egy 500-650 MW-os kombinált ciklusú földgázturbinás erőművi blokk (CCGT),
egy 45 MW-os RDF/biomassza-tüzelésű blokk,
egy 200 MW-os fotovoltaikus napelempark.
Az elmúlt években bekövetkezett, nagymértékű árnövekedéssel együtt járó
energiaválság Európa-szerte előtérbe helyezte az ellátásbiztonsági megfontolásokat.
Éppen ezért a Kormány felülvizsgálta a Mátrai Erőmű – mint Magyarország egyik
alaperőműve – átalakításának terveit is, és úgy döntött, hogy a CCGT erőművi blokk
megépüléséig, vagyis tervezetten 2027-ig optimalizált lignitalapú kapacitáson fogja
működtetni az Erőművet az ellátásbiztonság garantálása érdekében.
A Kormány ezen felül úgy döntött, hogy a magyar szénvagyon hasznosítása érdekében az
Energiaügyi Minisztérium vizsgálja meg a szén alternatív hasznosítási technológiák
alkalmazási lehetőségeit, és 2024 nyaráig tájékoztassa az eredményekről a Kormányt.
Ezzel párhuzamosan intenzíven zajlik az Erőmű dekarbonizációs útitervének kialakítása,
valamint a modernizációból fakadó igazságos és méltányos átmenet megtervezése a
szénrégió lakossága, különösen az Erőmű dolgozói számára. Ennek érdekében felmérik a
munkavállalók átképzésének és más iparágakban való foglalkoztatásának lehetőségeit („Senkit
nem hagyunk hátra.”).
Az Energiaügyi Minisztérium vezetésével ezért 2020-ban elindult egy, az Európai Unió
társfinanszírozásával zajló program (LIFE-IP North-HU Trans projekt), amely egészen
2029-ig tart és célja, hogy megtervezze Magyarország utolsó szénrégiójának biztonságos,
hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakítását, és támogassa ennek
végrehajtását. A program keretösszege csaknem 15 millió euró.
A programban részt vesznek a helyi érintett szereplők, így önkormányzatok, civil
szervezetek, a tudományos élet képviselői, a gazdasági szereplők képviselői, az Erőmű
dolgozóinak képviselői, de az energetikai átalakítás miatt az MVM Csoport több
leányvállalata és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal is.
2
A dekarbonizációs folyamat kialakítása mellett zajlik az Erőmű átalakításából fakadó
átmenet megtervezése is. A magyar Kormány ezért úgy döntött, hogy igénybe veszi az
Európai Unió Igazságos Átmenet Mechanizmusát, amely kulcsfontosságú eszköze annak
biztosításához, hogy az éghajlat-semleges gazdaságra való áttérés igazságos módon történjen.
A Mechanizmus egyik pillére az Igazságos Átmenet Alap, amely azokat a területeket
támogatja, amelyeket a leginkább érint az éghajlat-semlegességre való áttérés, annak
érdekében, hogy elkerülje a regionális egyenlőtlenségek növekedését.
Az Alap forrásait – mintegy 110 milliárd forint – Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén,
Heves és Baranya vármegyékben tervezi felhasználni, amelyet a 2021-2027 közötti
Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programunkba (KEHOP Plusz) is betervezett. Az
Alapból történő forráslehíváshoz Területi Igazságos Átmenet Terveket szükséges
készíteni és benyújtani az Európai Bizottság számára. Ez Magyarország részéről
megtörtént, a Terveket a Bizottság 2022 decemberében elfogadta.
A Tervek célja, hogy a klímasemlegességbe való átmenet káros szociális-gazdasági hatásai
által leginkább érintett három vármegye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya)
területén a klímasemleges gazdaságra való átállás a lehető legalacsonyabb társadalmi
költségek mellett menjen végbe. A Tervek végrehajtása hozzá fog járulni a vármegyék
CO2 kibocsátásának csökkentéséhez is.
Az Energiaügyi Minisztérium, mint szakpolitikai felelős a Közigazgatási és
Területfejlesztési Miniszter bevonásával jelenleg dolgozik a Tervek által meghatározott
célok teljesítését szolgáló pályázati felhívások kialakításán.
Budapest, 2024. 01.15.
