Klímaváltozás - saját életünkben és környezetünkben is érezhetjük

Gondoljunk csak arra, hányszor hallottuk azt az idősebbektől, hogy "Bizony mi időnkben..." és folytassuk:

- nem voltak ilyen meleg nyarak

- nem égetett így a nap

- nagy hó volt egész télen

- nyakig érő vízben fürödtünk a patakban ...

A sort pedig még sokáig folytathatnánk. Az a bizonyos "mi időnk" pedig nem is volt olyan nagyon rég, mintegy 50 évről beszélhetünk.

Bükkábrány, Mezőkeresztes és Mezőkövesd területe, illetve a települések közvetlen környezete is nagyon sokat változott ez alatt az idő alatt.  

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint a klímaváltozás legérzékenyebb pontja az éves csapadékátlagok csökkenése, amely az utóbbi száz évben országosan 58 mm-rel, az északkelet-magyarországi tájegységben 40 mm-rel, az Alföldön 77 mm-rel, a Dél-Dunántúlon 80 mm-rel lett kevesebb. Ez évente egy teljes hónapi csapadék elvesztését jelenti, nagyobbrészt a nyári félévben.

A teljesség igénye nélkül, inkább csak illusztrálva, alátámasztva a leírtakat álljon itt néhány konkrét példa.

Rendkívül kiszámíthatatlanná váltak a csapadékviszonyok. Lényegesen szárazabbak lettek a nyarak, kevesebb a csapadék. Ha pedig megérkezik az áztató eső, akkor özönvízhez hasonlóan zúdul alá. Néhány évtizeddel ezelőtt a Kácsi patak, illetve a Hór patak vízhozama kiszámítható ciklikusságot mutatott, köszönhetően az egyenletes csapadék eloszlásnak. Mindkét vízfolyás esetében szinte törvényszerű volt a tavaszi, olvadás utáni vízszint emelkedés és kismérvű áradás. Ennek következtében pedig  közvetlenül a meder közelében olyan vizes élőhelyek jöttek létre, amelyek (köszönhetően a rendszeres csapadéknak) egész nyáron otthont biztosítottak olyan fajoknak mint a bíbic, a tőkés réce, vagy a környékünkön már alig látható mocsári teknős.

Ugyanakkor mára alig látunk vizet a nyári patakmedrekben. Ez jelentős kihatással van patakok növény és állatvilágára is.

Hasonlóan káros következményei vannak az enyhe, hótakaróban szegény téli időszakoknak is.

Egyrészt az őszi vetés igényelné a bizonyos fokig hőszigetelőként működő fehér leplet, hiszen az úgynevezett száraz hideg komoly károkat tud okozni a növények gyökérzetében. Másrészt a fagyos, hideg időszakok lerövidülése kedvez a kártevőknek. A viszonylag meleg, nem megfelelően átfagyott talajban számos kártevő telel át. Ezek pedig nem csak a nagyüzemi gazdálkodásban, de a kisebb kertekben, agrokultúrákban is hatalmas károkat tudnak okozni.

Jó példa erre a 2018-ban lezajlott őszi pocokinvázió, amely országszerte milliárdos nagyságrendű károkat okozott, jelentősen érintve térségünk mezőgazdaságát is.

Településeink két nagy tájegység ölelésében fekszenek: egyik a Borsodi Mezőség, másik pedig a Bükk hegység. Mindkét terület legnagyobb része természetvédelmi oltalom alatt áll. Ennek nem csak azért van jelentősége, mert így az állat és növényvilág kiemelt védelemben részesül, de a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a klímaváltozás élővilágra gyakorolt hatásait is.

A Borsodi Mezőség vizes élőhelyei ugyan csak a teljes terület 5%-át teszik ki, de a pusztai madarak számára fontos élőhelyet biztosítanak. Kóborlási időben jelentős a ragadozó madarak állománya is. Vonuláskor egyre inkább növekszik a daru mennyisége. Télen a Kiskörei-víztározón éjszakázó nagylilikek is kijárnak ide táplálkozni. Ahhoz viszont, hogy ez az állapot napjainkban is fennállhasson  rendkívüli erőfeszítésekre volt szükség. A rapszodikus csapadékviszonyok, a klímaváltozás egyéb negatív hatásaival együtt (kiegészülve az emberi tevékenységgel) ugyanis ezeknek az élőhelyeknek a létét fenyegették. Az elmúlt évtizedben viszont a Bükki Nemzeti Park szakemberei egy rehabilitációs program keretében, időt, pénzt és energiát nem sajnálva, eredményesen igyekeznek visszaállítani a több évtizeddel ezelőtti állapotokat.

Arról azonban, hogy az állat és növényvilágra milyen közvetlen hatással van a változás, egy újabb írásban szólunk majd.